Igaz történet egy különleges varázskavicsról

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kislány, akit Eszternek hívtak. Ez a kislány valamikor réges-régen egy fehér, piros szívvel díszített kavicsot készített a nagymamájának.

Az évek teltek, s a kislányból anya lett.

Egyik nap Eszter és immár bölcsődés kislánya, Szofi egy mesekönyvet lapozgatott, az Összeköt a szeretetet. A történetben a főhős, Kobak varázskavicsot kapott az anyukájától, amely "gyönyörű volt, fehér, mint a hó, a közepét pedig egy piros szív díszítette."

Szofi aznap este - a mese hatására - varázskavicsot kért az anyukájától.

Ekkor jutott Eszter eszébe az a kövecske, amit oly sok évvel ezelőtt készített a nagymamájának, és ami megszólalásig hasonlított a mesekönyvben szereplő aprócska kavicsra.

A varázskavicsnak tehát új gazdája lett, a dédunoka, Eszter kislánya, Szofi.

A generációk szeretetét hordozó szívecskés kavics pedig ezzel a lehető legjobb helyre került, különleges kapoccsá válva hármójuk között.

Mert összeköt a szeretet.